A helyiség klimatizálásánál  arról van szó, hogy a klímák energiát szállítanak egyik helyről a másikra, és ott leadják. Ha egy klímaberendezés hűt, akkor a helyiség levegőjéből hőt von ki, az úgynevezett párátlanítón és a hűtőkörön át kifelé továbbítja, és leadja.

Hűtő üzemmód

• Egy kompresszor beszívja a gázhalmazállapotú hűtőközeget, és addig sűríti, amíg a hőmérséklet erősen megemelkedik.
• A most forró, azonban még mindig gázhalmazállapotú hűtőközeget a továbbiakban a kompresszor az úgynevezett cseppfolyósítóhoz vagy másképpen kondenzátorhoz szivattyúzza tovább. A hűtőközeget ventilátor hűti le a külső levegő segítségével, amely így le tud csapódni, és újra folyékony halmazállapotúvá válhat.
• A folyékony hűtőközeg továbbra is nagy nyomás alatt áll, az expanziós szelepen keresztül kerül visszavezetésre a (beltéri készülékben levő) elpárologtatóba.
• A helyiség meleg levegőjét a készülék ventilátor segítségével beszívja, az elpárologtatón keresztülfújja, és az ezután lehűtött levegőt (= azt a levegőt, amelyből a hőt elvonta) ismét leadja a helyiségben. Itt történik a tulajdonképpeni “hidegelőállítás” – vagy inkább “hőelvonás”. A folyékony hűtőközeg elpárolog, ekkor az ehhez szükséges energiát (hőt) a helyiség meleg levegőjéből vonja el.

• Az elpárolgott, és így újra gázhalmazállapotú hűtőközeg a hűtőkörben tovább vándorol a kompresszorhoz, ahol az újra összesűríti.

Fűtő üzemmód

• A fűtő üzemmódban a hűtőkör megfordul; ekkor a készülék a külső levegőtől vonja el a hőt, és azt adja le újra a helyiségbe a beltéri készüléken.

A hatásfok közvetlen összehasonlító érték a felhasznált elektromos teljesítmény és
a kapott fűtőteljesítmény/hűtőteljesítmény között.

A szezonális hatásfok közvetlen összehasonlító érték a felhasznált elektromos teljesítmény és a kapott fűtőteljesítmény/hűtőteljesítmény között egy évre értelmezve.

Ha már az építkezés előtt tudjuk, hogy klímát szeretnénk beszereltetni, akkor már lehet úgy tervezni, hogy a klímatelepítés előmunkái elkészüljenek. Természetesen utólag is be lehet építeni a klímát, de itt már meg kell bontani a felületet – ez kisebb kellemetlenséggel járhat, de a beszerelés után gyakorlatilag nem lehet észrevenni az utólagosságot.

Egy nemzetközi megállapodáson alapú skála, amely az eszközök energiafelhasználási hatékonyságát mutatja meg. A legjobb energiafelhasználású készülék “A” osztályba került, a kicsit rosszabb a “B” osztályba, és így tovább egészen a “G” energiaosztályig. Minél inkább az “A”-hoz közelít a klíma, annál jobb hatásfokú, vagyis a hűtéshez vagy a fűtéshez kevesebb áramot vesz fel. Az energiaosztály meghatározását minden klímán kötelezően feltüntetik!